Dr. Halmy László tagja a magyar Herbalife Táplálkozástudományi Tanácsadó Testületének (NAB). A NAB nemzetközi szakemberekből áll, akik vezető szerepet

töltenek be a táplálkozás és egészség területén. A Herbalife Független Tanácsadókat oktatják és képzik a helyes táplálkozás, fizikai aktivitás és egészséges életmód fontosságára.

Orvosi tevékenysége mellett, 1968 óta számos területen folytat tudományos kutatásokat, az emberi anyagcsere folyamatokról, így a táplálkozástudományról, elhízás tudományról és magas vérnyomásról.

1995-ben elnyerte a Magyar Táplálkozástudományi Társaság díját a Herbalife Tápláló Shake Italpor, Multivitamin-Komplex és Rost Tabletta rövid és hosszú távú eredményességéről folytatott tanulmányáért, melyben, az étrend-kiegészítők testsúlykontrollban betöltött fontos szerepéről ír. Legutóbbi kutatása a Herbalife Shapeworks® napi étrend egy részét helyettesítő program testsúlyra és a zsírösszetételre gyakorolt hatására összpontosít.

Tudományos munkásságáért számos díjat vehetett át, többek között a Magyar Elsődleges Megelőzési Fórum érmét, tudományos kutatásaiért pedig tiszteletdíjat kapott.

A Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke, a Magyar Táplálkozástudományi

Társaság vezetőségi tagja és a Magyar Tudományos Akadémia

Táplálkozástudományi Munkabizottság, Táplálkozási Fórum tagja.

Nemzetközi szinten a Nemzeti Szív- és érrendszeri megbetegedések

Megelőzése és Gyógyítása Program elnökségének tagja. Az Európai

Elhízástudományi Társaság 2007. évi kongresszusának elnöke.

Prof. Halmy László véleménye a Herbalife-ról

Testsúlyvezetés, más szóval weight management

Manapság divatos a weight management kifejezés. Talán érdemes rá magyar megfelelőt keresni és főleg tisztán látni, hogy mit is jelent. Bár még nem teljesen kikristályosodott fogalom, de jelenlegi tudásunk szerint testsúlyunk folyamatos figyelése, alakítása és a megfelelő testsúly biztosítására irányuló tevékenységünk koordinálása, vagyis a testsúlyvezetés fogalma felel meg leginkább az angol kifejezésnek.

Testsúlyunkat egyrészt öröklött, másrészt életmódunk adta tényezők határozzák meg. Az öröklés jelentőségét a régi magyar mondás fejezi ki legszebben „nézd meg az anyját, vedd el a lányát”.
Az öröklés jegyei már fiatal korban láthatók, de a testsúly szempontjából az évek múltán különösen kifejezettek lesznek.
Két testes szülőtől nem várható vézna gyermek és két vékony embernek is ritkán van elhízott gyermeke. Természetesen más a helyzet, ha a szülők testalkata eltérő. Ilyenkor nagy esély van az utód elhízására, de két kövér szülő esetén az elhízás sokkal nagyobb.
A testsúlyszabályozás másik fő tényezője az életmód. Míg a genetikai tényezőket gyakorlatilag nem tudjuk befolyásolni, addig az életmód kialakítására vagy módosítására lehetőségünk van. Ebben nehézségeket okozhatnak a kulturális és társadalmi tényezők. Nyilvánvaló, hogy a többszöri vagy akár ezeréves táplálkozási kultúra mély nyomot hagyott bennünk. A gyűjtögető, majd vadász-halász életmód után a gabonafélék termesztése jelentett biztosabb táplálkozási lehetőségeket, majd a burgonya, a paradicsom vagy a paprika térhódítása is sokáig tartott. Nem feledkezhetünk meg a háziállatok szerepéről sem, hiszen például a mangalica akkor lett általánosan hizlalt jószág, amikor a zsír kilója drágább volt mint a húsé. A zsír nem véletlen töltött be központi szerepet a táplálkozásban, mivel a fizikai munka és a közlekedés egyaránt nagy energiaigényű volt.

Ugyanekkor jelentős társadalmi hatás alatt állunk, hogy minél több élelmet fogyasszunk, amelyek nagy része jelentős kalóriaértéket képvisel. Így kalórikus túltápláltság társul a mozgásszegény életmódhoz. Csoda, hogy súlyfeleslegünk alakul ki?
Szervezetünkben több hónapra való zsírt raktározunk. Olykor nekiduráljuk magunkat és megszorítjuk táplálkozásunkat. Mi az eredmény? Jobbik esetben néhány kilónyi gyors súlycsökkenés, amelyet lassú ütemű súlycsökkenés követ, végül a folyamat megáll és nem fogyunk tovább.
Rosszabb esetben vagy megunjuk a szenvedést és újult erővel enni kezdünk, vagy rosszul választjuk meg az étrendet és egyes ételekből szükségtelenül keveset eszünk. Mindkét esetben a testsúlyszabályozás visszacsap és visszahízunk az eredeti súlyra, amit jojó hatásnak nevezünk a gyerekjáték alapján. Egyes esetekben a visszacsapás helyett túlcsapás alakul ki és a testsúly az eredetinél magasabb lesz.
Melyek tehát az eredményes testsúlycsökkentés alapvető akadályai fogyókúra során?

1. Fogyókúrázni akarunk testsúlyvezetés helyett. A fogyókúra időszakos módosítása táplálkozásunknak. Ha abbahagyjuk, rosszabb helyzetet okozunk. A testsúlyvezetés átgondolt életmód-változtatást igényel, a testsúly mindennapi ellenőrzésével az elfogyasztott táplálék leírásával, olykor kalóriaszámítással és lassan kialakuló mérsékelt eredmények elvárásával. Hogyan hízunk meg? Dekánként. Hogyan akarunk lefogyni? Kilónként! A testsúlyvezetés türelmes, hosszú távú tevékenység.

2.      Kiegyensúlyozatlan táplálkozást folytatunk a testsúlycsökkenés érdekében. A fogyókúraipar történetében már mindegyik alapvető táplálékot valamikor megvonták a fogyni vágyóktól. A legegyszerűbb az volt, amikor mindent. Ez a null-diéta rövidtávon valóban hatásos volt, de nem megfelelő körülmények között végezve veszélyes lehetett és hosszútávon nem volt kivitelezhető. A szervezet savanyodásával járt, hasonlóképp mint a zsírdiéta, vagy az igen alacsony kalóriatartalmú diéta (VLDC). Az eredeti zsírdiétát felváltotta a túlzott fehérjebevitelen alapuló étrend vagy tojásdiéta, amely mellőzte a szénhidrátok és a zsír bevitelét. A zsírszegény, szénhidrátban gazdag étrend sem bizonyult eredményesnek, ezért felütötte fejét az Atkins diéta, amely néhány évtizedes fennállás után megbukott.

A kiegyensúlyozatlan étrendet néha rövid szakaszokra ajánlják, például étkezésenként vagy naponként elkülöníteni egyes tápanyagokat. Semmiféle táplálkozástudományi alátámasztásuk nincs, pusztán arról van szó, hogy fokozott figyelmet fordítanak a táplálkozásra és kevesebbet esznek.

A kiegyensúlyozatlan táplálkozást az is elősegíti, hogy számos élelmiszer nem megfelelő mennyiségben tartalmaz alapvető fontosságú tápanyagokat. Ugyanekkor a civilizációval megnőtt a károsító stresszes hatások száma. Ennek ellensúlyozására éppen nagyobb mennyiségű védő anyagra lenne szükségünk. Ha ezeket élelmiszer formájában igyekeznénk felvenni, túltáplálnánk magunkat a társuló energiagazdag összetevők miatt. Így a táplálék kiegészítésére van szükség.
Lényeges, hogy a táplálék-kiegészítőket dózisuk előírása alapján fogyasszuk, így a táplálkozástudományi kutatóhelyek és hivatalos szervek előírásaihoz kell tartanunk magunkat.
További lényeges kérdés az egyes összetevők aránya, amelyet a Herbalife készítmények esetén alapos vizsgálatok után állapítanak meg, hogy azok a legjobban megfeleljenek a kor követelményeinek.

Prof. Halmy László
a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke